Kik képviselik ezeket a generációkat? Mit tudnak? Hogyan kommunikálnak? Hogyan gondolkoznak?

Az ezekre keresett válaszokkal indítja cikkét B. Szabó Edina. Az írás végső kérdése, hogy hogyan szólítható meg a Z generáció. Hiszen ők mások. Ők nem az első digitális bennszülöttek, hanem az igazi bennszülöttek. Ők a többcsatornás figyelemmegosztás élő példái, a digitális függőség „áldozatai”, neurológiai kutatások alapján új idegpályák fejlődésének alanyai, amit mind az oktatás, mind a velük való kommunikáció egyelőre lemaradva próbál követni. Ők azok, akik jóval előbb lépnek be a munkaerőpiacra, jóval hamarább átlátják a szervezeti, piaci rendszereket, gyorsan reagálnak és gyors reakciót igényelnek, digitális készségeiket nem irányítással és „felügyelettel”, hanem önállóan, és korosztályuktól tanulva fejlesztik, más logika szerint gondolkoznak, és azt is a digitális, vagy virtuális világban teszik. Jelentős százalékuk hiperaktív tüneteket mutat, és érdeklődésüket átlagosan 8 másodperc alatt lehet felkelteni és megnyerni.

A cikk ezeket a szempontokat taglalva, összehasonlítva az Y és a Z generációt, rövid összefoglaló áttekintést nyújt a velük való kommunikáció, és a hozzájuk való közelség nehézségeiről, kicsi segítséget adva ezzel az X generációnak (1965-1979 között születettek) a digitális bennszülöttekről szerzett ismereteinek rendszerezéséhez.

Forrás: Innotéka, VII. évfolyam, 2017. március 42-45. old.

Megosztás