Lemorzsolódás az iskolákban - műhelynap
A 2017. március 8-i műhelynap előadásainak összefoglalói.

Benczúr Katalin az Oktatási Hivatal Pedagógiai-szakmai Szolgáltatások Koordinációs Főosztály főosztályvezető-helyettese ismertette a lemorzsolódás jogszabályi környezetét és a lemorzsolódás megelőzését szolgáló jelző- és támogató rendszert, és beszámolt az eddigi tapasztalatokról. Hangsúlyozta, hogy a lemorzsolódás csökkentését célzó, a jelzőrendszerrel kapcsolatos feladatot az Oktatási Hivatal végzi, de épít a különböző szakmai szervezetekkel való együttműködésre.

A hallgatói kérdések nyomán vált világossá, hogy a kialakított jelzőrendszer statisztikai adatokat kér és elemez, de orvosolni nem tudja a diákok képzési rendszerből való kiesését. Az intézménynek önerőből, az OH észrevételeit figyelembe véve, kell a lemorzsolódás ellenszerét megtalálnia. Ebben a KaPI támogatást adhat, mint egy kihelyezett képzés-sorozat keretében feltárva az adott intézmény helyzetét. A jobbító intézkedéseket az iskola, szakemberi támogatással ugyan, de belső erőből tudja csak megvalósítani.

Kavalyeczné Juhász Krisztina a kazincbarcikai Don Bosco Általános Iskola, Szakközépiskola, Szakgimnázium, Gimnázium és Kollégium igazgatóhelyettese „A lemorzsolódás okai és lehetséges válaszai a az intézményi jó gyakorlatokon  keresztül” című előadásának hangsúlyos üzenete az volt, hogy szembe kell nézni a lemorzsolódás mértékével, és nem kell a pedagógus személyes hibájaként megélni, hanem tudatosan tenni kell ellene. Meg kell fordítani azt a felfogást, hogy jobb rossznak lenni, mint butának. Ehhez azonban az kell, hogy minden diáknak legyen egy saját „embere”, minden gyerek bírja valamelyik tanár bizalmát. Az „oratórium” remek lehetőség beszélgetésre, tevékenykedésre, hitéletük támogatására, egyéni fejlesztésre, s arra, hogy mindegyik diákot meg lehet dicsérni valamiben.

A kulturális különbségek miatt a szülőkkel sem könnyű a kapcsolattartás. A Don Bosco iskolában a hagyományos családlátogatást egyre inkább felváltja a “kihelyezett szülői értekezlet” vagy a “családi napok”, vagy a „mindig”fogadóóra.

Mézes József igazgató és Érsek-Kovács Adrienn ifjúságvédelmi felelős a Veszprémi Szakképzési Centrum Szent-Györgyi Albert Szakgimnáziumának és a balatonfűzfői Öveges József Szakképző Iskola és Gimnázium tapasztalatai alapján megerősítették, hogy a személyes bizalom az egyetlen, amire krízis helyzetben építhet egy tanár, ha a tanuló iskolában tartása a cél. A diákok és a pedagógusok kapcsolatának minőségi fejlesztése szerteágazó szaktudást, éber figyelmet és bátor cselekvőképességet igényel.

Seres Katalin Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Kossuth Lajos tagintézmény tagintézményvezető-helyettese és Budainé Gulyás Gabriella kollégiumvezető “Az egyéni fejlesztés és a differenciálás lehetőségei az iskolai és kollégiumi gyakorlatban” témájú előadásukban a személyes odafigyelés szükségessége mellett a tantestület egységes pedagógiai szemléletét hangsúlyozták. A jó belső kommunikációval bíró csapat hozzáfér a diákokkal kapcsolatos minden információhoz, s így képessé válik a legmegfelelőbb egyéni fejlesztési tervek kidolgozására.

Az előadásokat követően Korponai Tamás arról a szemléletváltásról beszélt, ami nélkülözhetetlen a pedagógusok számára, hogy projektben gondolkodva oldjanak meg problémákat a lemorzsolódás terén. Beszélt a Crocoos projektben tapasztalt eredményekről és az áprilistól mindenki számára hozzáférhető eszközökről.

Megosztás