A hazai katolikus iskolák vezetői számára tartott értekezletet a Katolikus Pedagógiai Intézet (KaPI) február 10-én a budapesti Szent Margit Gimnáziumban. A rendezvényen Ternyák Csaba egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Oktatási Bizottságának elnöke tartott előadást.

 

A megjelenteket Tokár Imre P. János OFM, a KaPI intézetvezetője köszöntötte, aki elmondta, hogy a Magyar Katolikus Egyház – a tagintézményekkel együtt – 636 köznevelési intézményt tart fenn, amelyekben 122 796 diák tanul és 11 894 pedagógus dolgozik.

Ternyák Csaba egri érsek, az MKPK Oktatási Bizottságának elnöke A katolikus közoktatási intézményrendszer bővülése címmel tartott előadást. Elmondta, hogy a 2010-ben, a választások után megalakult Országgyűlés egyik első döntésével megkönnyítette az önkormányzati iskolák átadását az egyházi fenntartóknak. Ekkor kapott jelentős lendületet az a folyamat, amely az 1990-es rendszerváltással kezdődött, amikor az egyházak visszakapták korábbi iskoláik egy részét. 2010 után új feltételek mellett, főként az ország keleti megyéiben nőtt jelentősen az egyházi iskolák száma. A legnagyobb változás azonban nemcsak a számszerűségben mutatkozott, hanem abban a tényben is, hogy a szülők akaratából olyan iskolák is egyházi fenntartásba kerültek, amelyek korábban soha nem voltak azok.

Az iskolabizottság elnöke rámutatott, hogy mégsem a számszerű bővülésről és annak okairól kíván beszélni, hanem inkább programot szeretne adni. „Az Egyháznak kétségtelenül türelmet kell gyakorolnia mind a diákok, mind a pedagógusok irányában. Nem akarjuk rákényszeríteni senkire sem Istent, sem az evangéliumot. Tiszteletben tartjuk pedagógusaink lelkiismereti szabadságát. Nekik pedig tiszteletben kell tartaniuk és segíteniük kell a fenntartó céljait. Itt megkerülhetetlen az igazgatók felelőssége! Az állandó előrehaladás, bővülés igénye emberileg, szakmailag és lelkiségben is olyan program, amely iskoláink jellemzője kell hogy legyen” – fogalmazott.

„Az iskola akkor lesz katolikus, ha oda Krisztus beköltözik. Ezt nem lehet elhallgatni. Ha egy katolikus iskola nem jól működik, akkor elsősorban a katolicitásával van a baj. Isten nélkül nem lehet jó egyházi iskolát vezetni. Krisztus és az evangélium a kulcs. Ha csak a táblát és a dekorációt cseréljük ki, az nem elég a hatékony neveléshez, az átalakuláshoz. Nem tudjuk megspórolni a jó példát. Az az igazgató, aki nem belső meggyőződésből jár templomba, annak sokszor a munkatársai sem tesznek így, ezért aztán a diákok és a szülők sem. Templom nélkül pedig nem lehet hatékony az egyházi iskola” – hangsúlyozta az érsek előadásában. Felhívta a figyelmet Ferenc pápa gyakran idézett mondatára, amely az iskolákra is érvényes: „Az Egyház nem az erőszakos térítés, hanem a vonzás által növekszik.”

Ternyák Csaba kifejtette: „A szentatya, amikor a nevelési kongregáció tagjaival találkozott, három irányelvet emelt ki. Elsőként a nevelés humánussá tételéről beszélt. Az iskola az emberi személy teljes kibontakoztatását kell hogy szolgálja. A fiatalokat hozzá kell segítenie ahhoz, hogy egy szolidárisabb és békésebb világot építhessenek. Egy másik szempont, amire a pápa rámutatott, a párbeszéd kultúrájának erősítése. A katolikus iskolák mutassanak példát a párbeszédre, a találkozásra, a kulturális és vallási különbözőségek értékelésére. Ferenc pápa arra is kér bennünket, hogy segítsünk elhinteni a remény magvait az iskolákban. Növekedjünk a reményben!”

Az érsek végül arra kérte a jelenlévőket, hogy közösségeket építve munkálkodjanak azért, hogy „iskoláink a remény forrásai legyenek”.


Ezután Pongrácz László, az Oktatási Hivatal köznevelési főosztályvezetője tartott előadást Iskolai értékek, értékes iskolák az országos kompetenciamérés eredményeinek tükrében címmel, majd Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár beszélt Tervezhetőség a szakmaszerkezeti keretszámok tükrében címmel a szakképzés jövőjéről.

Forrás és fotó: Egri Főegyházmegye

Magyar Kurír

Megosztás